Magyar
A Modern Somorja (Moderný Šamorín) polgári társulás a somorjai zsidók erőszakos elhurcolásának hetvenötödik évfordulója alkalmából előadással egybekötött megemlékezést tartott a tejfalusi régi zsidó temetőben, majd a somorjai zsinagógában is. A megemlékezésen mintegy százan vettek részt, itthoniak, külföldiek egyaránt.
Amint Ján Hevera a temető gondnoka elmondta, a temetőbe 1944-ig temetkeztek, ő maga 25 éve gondozza a temetőt és próbálja védeni a sírköveket. A temetőben 330 jelölt síremlék van a legrégebbi sír 1739-ből datálódik. A vasárnapi találkozó a megemlékezésen túl sok érdekes tényt is feltárt a zsidó kultúráról.
A 18. század elejétől léteznek feljegyzések a tejfalusi zsidó közösségről, a 19. században kb. 500 zsidó élt Tejfalun, akik főleg Morvaországból és Ausztriából érkeztek ide. Ehhez a közösséghez tartoztak a sárosfai, gellei, gútori, várkonyi sőt püspökii zsidók is. A somorjai zsidó hitközösség 1860 körül alakult ki, alapját a tejfalusi zsidóság alkotta és 1912-ben megépítették a mai napig létező somorjai zsinagógát, amely legértékesebb részei közé a padsorok tartoznak, ezek a helyi ismert Barát kézműves család alkotásai. Mindkét hitközösséget a világhírű pozsonyi Chatam Sófer rabbi ortodox iskolájának a diákjai vezették, ami egyébként az egész Csallóközre jellemző volt, hiszen a dunaszerdahelyi Jehuda Assod is ebből az iskolából indult.
A somorjai és tejfalusi zsidó temetők is gyakran váltak vandálok és tolvajok martalékává, hiszen néhány szemtanú állítása szerint amikor Somorja Fő terén elbontották a szovjet hősök emlékművét, az alapzatában a zsidó temetőkből származó márványra bukkantak. A Somorjáról deportált zsidók többsége auschwitzi gázkamrákban végezte. A megemlékezés a somorjai zsinagógában ért véget.