2024. okt. 4., péntek
Luca-napi népszokások, hiedelmek: pénzes pogácsák és cédulás gombócok

Luca-napi népszokások, hiedelmek: pénzes pogácsák és cédulás gombócok

2021.12.13. 14:11
ma7.sk

A Gergely-naptár bevezetése előtt december 13-a volt az év legrövidebb napja. A Luca-naphoz ebből eredően is több népszokás kapcsolódik, a népi hiedelem szerint a gonosz erőkhöz is köze volt. Fedezzük fel, miért is olyan különleges ez a nap, amely a karácsonyt megelőző adventi készülődés része is egyben.

A hírt a következő internetes portál közölte: ma7.sk

Szent Lucának híres napja, a napot rövidre szabja

A mondás alapja, hogy az 1582-es Gergely-féle naptárreform előtt ez volt a téli napforduló napja, erre a napra esett az év leghosszabb éjszakája, így sok népi hiedelem szerint a gonosz erőkhöz is köze volt. Az e napon ünnepelt szentet ma már az egyház sem tartja történeti személynek, csak legendai alaknak.

Szent Lúcia, avagy Luca a hagyomány szerint a harmadik és negyedik század fordulóján élt Szicíliában.

A gazdag családból származó lány szüzességi fogadalmat tett Krisztusnak, vagyonát szétosztotta a szegények között, s inkább a vértanúhalált választotta, mint hogy férjhez menjen egy pogány férfihoz.

A legenda úgy tartja, amikor a bíró elrendelte, hogy gyalázzák meg a lányt, őrei meg sem tudták mozdítani, amikor pedig máglyára vetették, a lángok kialudtak, végül karddal döfték át a torkát. Példamutató tisztasága és alázatos élete folytán nevét a fény (lux) szóval is kapcsolatba hozták.

Egyes legendaváltozatok szerint önmaga tépte ki szemét, melyet a pogány kérő oly szépnek talált.

Szemeit kivájta és tálcán küldte el a férfinak, de a Szűzanyától még szebb szemeket kapott. Ezzel is magyarázható, hogy Szent Lúcia a vakok, szembetegséggel küzdők védőszentje.

 

További információt ITT OLVASHAT.

Copyright © 2024 Somorjai