2024. okt. 11., péntek
_balogh

Búcsú Balog Istvántól

2020.2.13. 09:38
Szilvássy József
STK Somorja

Több mint ötven éve ismertem őt. Mindig meg akartam kérdezni tőle, vajon honnan származik, miért éppen városunkban telepedett le. De rendre elfelejtettem, mert ha találkoztunk, akkor vagy a feladatainkról beszéltünk, vagy pedig közös szerelmünkről, a fociról. Leginkább a helyi csapatok  szerepléséről, eredményeiről és gondjairól. Nézem az STK Somorja honlapjáról átvett fotót, amelyen ő köszönti Löffler Dönci társaságában a nézőket és a játékosokat 1974 nyarán, amikor a klubunk fennállásának hatodik évtizedét ünnepelte.

Jómagam az ő kérésére bemondóként működtem közre a mindannyiunk számára emlékezetes ünnepségen.Ami az ő érdeme is volt, hiszen az újjászervezett egyesület egyik alapító tagjaként, fáradhatatlan titkáraként dolgozott, hosszú éveken keresztül. Pedáns emberként rendet tartott a klub adatbázisában, a tagság és a pártoló tagok listájában. Edzőként is segítette a tehetséges fiatalok fejlődését.

Közösségi embernek tartottuk, aki a helyi Önkéntes Tűzoltószervezet karnagyaként, illetve szervezőjeként ugyancsak  múlhatatlan érdemeket szerzett. Emlékszem, milyen büszkén vezényelte bajtársait azon a teherautón is, amelyen május elsejének reggelén ébresztették a polgárokat.

Tavaly ősszel már megkezdte az idei tagsági díjak begyűjtését, törzshelyén,  a klubhelyiség egyik sarkában. Akkor abban maradtunk, hogy márciusban a Dubnica elleni első idei hazai bajnokin találkozunk. Sajnos, a sors közbeszólt. Pista rövid betegség után eltávozott. És én már nem tudom végre megkérdezni, honnan érkezett Somorjára. De nem is lényeges, mert igazi somorjaiként hangyaszorgalommal csaknem az utolsó sóhajáig a helyi közösségeket éltette.

„Ismerkedés, búcsúzás, emlékezés“ -- írta nagyon régen Cicero. Ma délután háromkor búcsúzunk tőle a helyi temetőben. És több nemzedék fog emlékezni tiszteletet érdemlő munkásságára.

logo_minor

Copyright © 2024 Somorjai