Ady szimfonikusokkal

Lennék valakié címmel magas színvonalú zenei előadásra került sor a  a Csaplár Benedek VMK-ban Dunaszerdahelyen.

Ady Endre jelentős, de sok tekintetben megosztó alakja volt a magyar irodalomnak. Saját korának zsenije, világlátott költő. Költészete minden bizonnyal kiállja az idő próbáját. Sokan sokféleképpen dolgozták már fel Ady verseit, a mostani előadás mégis meglepően más, szokatlan.

Pető Zoltán zeneszerző, 14 jelentős Ady vershez készített szimfonikus feldolgozást. Nem kimondottan megzenésített versekről volt szó, hanem inkább egy egész kompozícióról, verses betétekkel.  A darab, melyet Tatbánya Város Szimfonikus Zenekarának előadásában hallhatott a közönség a kezdetektől, - Hepehupás , vén Szilágyban- Ady viharos szerelmein át , a párizsi látogatásokig bezárólag bemutatta Ady életét.  A kezdeti ritmusok ringató lágysága, mintegy beemelte a közönséget a szilágysági tájba, Láttalak a múltkor, Vér és arany c. költemények már kicsit temperamentumosabb ritmusokat, és dallamvilágot szólaltatott meg.  Az egész mű egy életutat vitt végig Az úr keresése, valamint a Szeretném,  ha szeretnének című versekből egyértelműen kitűnt, hogy a költőóriás, minden sikere nagysága ellenére  kereste, hajszolta a boldogságot, s mindennél jobban  szeretett volna valakihez tartozni, az előadás címe is erre utal -  lenni valakié.

A fantasztikus zenészeket és énekeseket Román Géza vezényelte, a verseket három tehetséges énekes interpretációjában hallhatott a közönség. Mórocz Virág, ragyogó fiatal tehetség alt szólamban, Baross Loretta szoprán és Derzsi György Baritonja tette még nívósabbá az előadást.  Az irodalmi részeket, verseket Ollé Erik a Kassai Thália Színház művésze adta elő.

A teltházas előadás is azt bizonyította, hogy a modern kütyük embere is nyitott, sőt meggyőződésem éhezik az igényes művészi előadásokra.

Aki lemaradt az előadásról Ady halálának 100. évfordulója alkalmából olvasgasson a hosszú sötét téli estéken egy-egy Ady verset.